• kuzsinszky600
  • aquincum_1918
  • fƑvĂĄrosi mĂșzeum_1
  • fƑvĂĄrosi mĂșzeum_2

BĂĄlint napon a szerelmesek közĂŒl mi egy igazi hƑsszerelmesrƑl emlĂ©kezĂŒnk meg. Kuzsinszky BĂĄlintnak hĂ­vtĂĄk, Ă©s az Ƒ szĂ­ve Budapest rĂ©gmĂșltjĂĄĂ©rt dobogott – egy Ă©leten ĂĄt.

A szĂłban forgĂł Ășriember ifjĂșsĂĄgĂĄtĂłl rajongott az Ăłkori törtĂ©nelemĂ©rt, az egyetemen klasszika-filolĂłgiĂĄt tanult, de Ă©rtett az Ă©remtanhoz Ă©s a rĂ©gĂ©szethez is. MĂĄr a doktorija megszerzĂ©sekor vilĂĄgos volt, hogy Ƒt a föld alatti vilĂĄg, a rĂłmai kor lenyomata izgatja igazĂĄn – 1887-ben bekapcsolĂłdott az akkor folyĂł aquincumi ĂĄsatĂĄsokba, majd nem kis rĂ©szben az Ƒ munkĂĄjĂĄnak köszönhetƑen nyĂ­lt meg a közönsĂ©g elƑtt az Aquincumi mĂșzeum, melynek egĂ©szen halĂĄlĂĄig volt az igazgatĂłja. Ɛ vezette az ott folyamatosan folyĂł ĂĄsatĂĄsokat, Ă©s kĂŒlönösen hangsĂșlyosan foglalkozott a felszĂ­nre kerĂŒlt leletek ĂĄllagmegĂłvĂĄsĂĄval. Ragaszkodott ahhoz is, hogy – ha lehet – a leletek egyĂŒtt maradjanak, Ă­gy joggal mondhatjuk, hogy a mai, modern mĂșzeumi felfogĂĄs ĂșttörƑje volt.

Nem is nagyon lehet elkĂ©pzelni, hogy hogy maradt mindezek mellett ideje arra is, hogy a 19. szĂĄzad vĂ©gĂ©n megszĂŒletƑ FƑvĂĄrosi MĂșzeum alapĂ­tĂłja, majd Ă©vtizedeken keresztĂŒl igazgatĂłja is legyen. RĂĄadĂĄsul a ma Budapesti TörtĂ©neti MĂșzeumkĂ©nt ismert intĂ©zmĂ©nyben nem csupĂĄn az igazgatĂłi bĂĄrsonyszĂ©ket koptatta, hanem rĂ©szt vett a kutatĂłk Ă©s a mĂșzeolĂłgusok munkĂĄjĂĄban is.

ÉrdeklƑdĂ©si körĂ©be nem csupĂĄn az Ăłkori ĂĄsatĂĄsok tartoztak, hanem foglalkozott a közĂ©pkori kƑtĂĄr összeĂĄllĂ­tĂĄsĂĄval, az Ășjkori vĂĄrostörtĂ©neti Ă©s kĂ©pzƑmƱvĂ©szeti gyƱjtemĂ©nyezĂ©ssel Ă©s a mĂșzeumban mƱködƑ könyvtĂĄr lĂ©trehozĂĄsĂĄval is.

Az mår szinte mellékes, hogy emellett tanított az egyetemen, az MTA rendes tagja lett, rengeteget publikålt és persze jónéhåny folyóirat szerkesztésében is részt vett.

A FƑvĂĄrosi MĂșzeum, mely hivatosan 1907-tƑl lĂ©tezik az elsƑ idƑszakban a VĂĄrosligetben, az Olof Palme sĂ©tĂĄnyon mƱködött, a Milenneumi kiĂĄllĂ­tĂĄs egyik Ă©pĂŒletĂ©ben rendezkedett be, ahol tizenkĂ©t helyisĂ©gben nĂ©zhettĂ©k a vĂĄrosrĂłl kĂ©szĂŒlt festmĂ©nyeket, metszeteket, az egykor lĂ©tezƑ cĂ©hekhez kapcsolĂłdĂł tĂĄrgyakat, tĂĄblĂĄkat, hasznĂĄlati tĂĄrgyakat


KĂŒlön Ă©rdekessĂ©ge volt a mĂșzeumnak a Kossuth-szoba, melyben a Kosstuh temetĂ©sĂ©n összegyƱlt koszorĂșk szalagjait ƑriztĂ©k, illetve a PetƑfi-szoba, ahol a költƑ nĂ©hĂĄny szemĂ©lyes bĂștordarabjĂĄt, kĂ©ziratait lehetett megnĂ©zni.

Ma Kuzsinszky mĂșzeuma rĂ©szben a Kiscelli MĂșzeumban, rĂ©szben a VĂĄrban Ă©s persze az Aquincumi MĂșzeumban Ă©l tovĂĄbb – ha ott jĂĄrunk, emlĂ©kezzĂŒnk rĂĄ (is) szeretettel!

SzĂłlj hozzĂĄ

Az email cĂ­med nem jelenik meg az oldalon. A *-al jelölt mezƑk kitöltĂ©se kötelezƑ. *

Current day month ye@r *