Erzsebetnap

Mi volt a Gödör helyén?
Avagy: Erzsébet napra szeretettel! 

Az Erzsébet tér történetét talán célszerű azzal kezdeni, hogy megállapítjuk a tér határait. Nem is olyan egyszerű ez a feladat, hiszen a valamikor piacozásra használt terület körvonala sokat változott az idők során.

Az eredetileg Új tér néven létrejött terület határai eleinte természetesen alakultak – az egyik oldalon a városfal húzódott, a másik oldalon pedig az országút és a rakpart felől érkező forgalom keresztezte egymást. Megjósolható volt tehát, hogy a környék hamarosan beépül, s ez így is lett: a József nádor ideje alatt lezajló városrendezés alkalmával a városfalat elbontották, a piacteret pedig határozott kézzel húzott egyenes vonalakkal körülhatárolták, s a szabályos négyzet alaprajzú teret körbeépítették házakkal. Az új teret hamarosan már nem csak a valóságban, hanem a térképeken is vásártérnek nevezték – itt zajlott sokáig a négy darab éves vásár, melyek egy bő hétig tartottak, s messze földről csábították a kereskedőket és a vásárlókat is. A parkosított tér házainak aljában pedig rengeteg fontos kereskedő árulta portékáját: az ásványvíztől a méterárun át a bicikliig megannyi fontos árucikket lehetett itt megvásárolni.

A tér életében az első nagy változást talán a Lánchíd megépülte jelentette – ettől kezdve ugyanis a mai József Attila, régen Fürdő utca átmenő forgalma jelentős mértékben megnövekedett. Erre csak rátett egy lapáttal az Andrássy út kiépítése az 1870-es években, hiszen ettől kezdve a Budáról a Városligetbe vágyók is itt közlekedtek. A térből lassanként egyre szélesebb sávot kellett a közlekedés számára biztosítani, ám még így is a pesti belváros legszebb és legzöldebb parkja maradt, melynek közepére még az 1800-as évek közepén került a képünkön látható ideiglenes német színház.

A vélhetően csapnivalóan rosszul kivitelezett épület jelentette a vásártér városi közparkká avanzsálásának zálogát – odaköltözésétől fogva egyre többen választották vasárnapi sétájuk helyszínéül is az Erzsébet-teret, melyről többen megjegyzik, hogy már-már túlzsúfolt, s igazából csakis a társasági élet miatt járnak oda. S ha már társasági élet: kellett egy hely is, ahová a kedélyes csoportok betérhettek: Hauszmann Alajos tervei szerint épült meg 1873-ban az Erzsébet téri kioszk (volt elődje is), melynek nem akadt párja a városban….

A tér virágzásának a budapesti ostrom pusztítása vetett véget. A kioszkot lebombázták, számos ház összedőlt, így az újjáépítéskor a tér sok házát elbontották. A keleti térfal helyén pedig megépült a mai Dizájn Terminál, az egykori buszpályaudvar épülete, mellette pedig az egykori házsor helyén sokáig parkoló, majd a gödör, később pedig A Gödör üzemelt.

Így lett az Erzsébet tér szabályos négyszögéből amorf alakú köztér, mely örvendetes módon az utóbbi időben ismét kezd a város egyik szerethető és méltán népszerű gyülekező helye lenni…

Szólj hozzá

Az email címed nem jelenik meg az oldalon. A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező. *

Current day month ye@r *