beomlott kupola_bazilika

Három utca sarkán áll az egykori Marczibányi palota a Lipótvárosban. A grandiózus épületet a 19. század sztártervezője, Hild József álmodta a Sas utca – Zrínyi utca – Október 6. (régen Bálvány) utca sarkára. A megbizatáskor Hild – köszönhetően egyébként apja, Hild János elismertségének és munkájának – már befutott építész volt. 1830-at írtunk, amikor a gazdag és az udvari körökben mozgó Marczibányi Márton dísztermes palotát rendelt az építőmestertől. A rutinos tervező hamar elkészült a rajzokkal, melyek igazán eredeti megoldásokkal nyerték el a megrendelő tetszését. Kör alakú kupolás könyvtárszoba, dísztermek sora, freskókkal díszített mennyezet – pompa és ragyogás mindenütt. Ám a tetszetős ház felépítése majdnem Hild karrierjébe került. A munkálatok közepén ugyanis, 1832 augusztusában az egyik udvari falrész leomlott. A leszakadó építési anyag magával sodorta az egész állványzatot, s ott a helyszínen hat munkás szörnyethalt, további két pallér pedig a kórházban lelte halálát.

A tragikus eset természetesen borzolta a pestiek kedélyét. Az ügyet kivizsgálták, s még Pollack Mihály is állást foglalt: véleménye szerint a baleset okát a nem eléggé körültekintő statikai tervezésben kell keresni. Igaz ugyan, hogy azt is leszögezi: a tragédia nem következhetett volna be, ha a kivitelezést vezető pallér nem túlságosan is nehéz állványzatot választ, s ez vezetett közvetlenül a szerencsétlenséghez. Állításával azonban mégis – ugyan kicsit elkenve – Hild szakértelmét is megkérdőjelezte.

Nem tudni, hogy végül Hild összeköttetéseinek vagy a részletes vizsgálatnak volt-e köszönhető, hogy az ügyet elsimították, s még a vezető pallért is szabadon engedték az előzetes letartóztatásból. Mindössze pénzbüntetést kellett fizetniük a meghalt munkások családjainak javára.

Valószínű azonban, hogy Hild „nem úszta volna meg” ennyivel, ha történetesen a Tanács jövőbelátó képességekkel is rendelkezik.

Mert a Marczibányi palotánál történteket intő jelként is fel lehetett volna fogni…

Majdnem negyven évvel később ugyanis, 1868. január 21-én – azaz éppen 146 évvel ezelőtt – az előzetes várakozásoknak megfelelően a Bazilika kupolája beomlott.

S bizony Hild tervezte ezt is. A hatalmas életművet hátrahagyó mester azonban ekkor már nem élt, s az építkezést a fiatal Ybl vette át. Ő már jócskán az eset előtt –látván a repedéseket az épülő templom kupoláján – figyelmeztetett a hatalmas veszélyre. A szakértői vizsgálatok végén arra jutottak, hogy jobb, ha megvárják, míg magától összedől a fenséges kupola – ez mindenképpen a legolcsóbb megoldás. Így aztán hónapokon át őrizték, elkerítették a veszélyes területet, mígnem azon a bizonyos januári napon bekövetkezett a súlyos katasztrófa. Ám hiába felkészülés, körültekintés: a hatalmas robaj miatt közel háromszáz ablak tört be a környéken, több ajtó is kidőlt, de szerencsére emberéletben nem esett kár…

Természetesen ekkor sem maradtak el a vizsgálatok, ám most sem bizonyosodott be kétséget kizáróan, hogy Hild munkájában lett volna a hiba. Így aztán a mester örökre beírta magát a város építéstörténetébe, s a legnagyobb tervezők között tartjuk számon.

És talán joggal gondolhatjuk: csupán a nagy számok törvénye alapján történt két ízben is hasonló baleset – hiszen Hild József majdnem 900 épületet tervezett!

Szólj hozzá

Az email címed nem jelenik meg az oldalon. A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező. *

Current day month ye@r *